�

Coleman Trebor

�

Coleman Trebor a t�voli Sembia bolyg�n sz�letett �s a vurk fajba tartozik. Magass�ga 213 cm.�Mikor k�t�vesen utaz� Jedik �rz�kelt�k benne az Er�t, elvitt�k �t csal�dj�t�l �s Coruscanton kezdt�k kitan�tani, mestere Yoda volt. Trebor specialit�sa a VI. Forma lett, egy olyan harci st�lus�, ami ink�bb a v�dekez�sre, semmint a t�mad�sra szolg�lt. Trebor nem az a harcias fajta Jedi, � ink�bb a diplomatikuss�gra, a b�k�s eszk�z�kre asszoci�l. Coleman Trebor �vekig volt padawan, majd lovagk�nt nem sokat tart�zkodott Coruscanton, a k�ls� peremvid�keken oldotta meg a konfliktust b�k�s, diplomatikus eszk�z�kkel. Miut�n 27 BBY-ben A Jedi-mester Yarael Poof mer�nylet �ldozata lett, m�lt� hely�t a Tan�csban�Coleman Trebor foglalhatta el.

A szeparatista kr�zisn�l Trebor rendszerint a Tan�cs �l�sein r�szt vett, �m az �gyekbe nagyon nem sz�lt bele. Coleman Trebor m�g akkor t�nik fel, amikor Obi-Wan mellett elhalad, mikor amaz a padawanokat tan�t� Yoda mesterhez igyekszik, hogy egy�tt kider�ts�k, merre tal�lhat� a Kamino nev� bolyg�. Kis id�vel k�s�bb Obi-Wan Kenobi lef�leli, hogy Dooku megalak�tja a Szeparatista mozgalmat. �m Obi-Wan �vatlans�ga miatt csapd�ba ker�l, �s k�s�bb az �t megmenteni akar� Anakin �s Padm� is ugyanilyen helyzetbe ker�l. Megment�s�kre k�r�lbel�l 200 Jedi indul, k�zt�k a vurk Trebor is. Az ar�nabeli kiv�gz�s ut�n a Jedik k�zbeavatkoznak �s v�g�l a droidok is megjelennek. Ezzel elkezd�dik a geonosisi csata. Trebor is k�zd a droidokkal, majd f�rge termet�nek k�sz�nhet�en (mivel a vurkok er�s izomzattal rendelkeznek) felugrik a nagyhercegi p�rk�nyra, ny�lv�nval�an azzal a sz�nd�kkal, hogy meg�lje Dookut �s a k�t neimoidit. Dooku arc�n egy pillanatra r�m�let �l �s a vurk sem figyel oda Jang�ra, aki kihaszn�lja ezt a pillanatot �s l�zer-revolver�vel t�bb l�v�st lead a Jedi mesterre. Trebor h�tr�lni kezd majd lezuhan a p�holyb�l �s sz�rnyethalva �rkezik meg az ar�na k�ves-homokos talaj�ra.

Coleman Trebor nagy n�pszer�s�gnek �rvend a rajong�k k�r�ben,